Pénteken a helyi mosó- és szárítógépekkel ismerkedtem (1 mosás+ 1 szárítás kb 1400 Ft, és még nekem kell mosószert meg öblítőt is vennem - nem fun). Pénzbedobós rendszer van az alagsorban: ahogy ez lenni szokott. Legalábbis már Debrecenben is valami ilyen rendszerrel kellett játszani a koliban: ott mondjuk zsetonokat vehettél a portán, itt meg megfelelő mennyiségű 10, 20, 50 centessel, meg 1-2 euróssal kell rendelkezned. Csak tudnám hova dobálják az emberek az emberek az 1-2-5 centeseiket? Nekem kezdik megtölteni a pénztárcám - az eladóknak (vagy nekem) meg nincs türelmük arra, hogy én kiválogassam a pontos összeget többnyire, ha veszek valamit:P Nem volt egy sikertörténet, nagyjából lettek csak tiszták a cuccaim, és meg sem száradtak rendesen:// Legközelebb többet játszom a beállításokkal, vagy nem tudom..

Szombatra Quimper városkát szemeltem ki, miután megállapítottam, hogy Mont Saint Michel vagy Saint Malo 4-5 óra lenne csak oda, és úgy 50 EUR a vonatjegy - szorozd meg kettővel, és már rá is ment a napom meg a vagyonom. (Nem, még mindig nem kaptam ösztöndíjat.)

Ezzel szemben Quimperbe busszal mentem - kérdés nélkül vágták hozzám a 26 éven aluliaknak szóló jeunesse jegyet megint (anyám szerint: ez az ajándékod a szülinapodra, kell ennél jobb? :)), én meg nem tiltakoztam. Mondjuk majdnem sikerült lekésnem a buszom, ugyanis alighogy elhagytam a kolit, rájöttem, hogy nincs nálam a telefonom...igen, biztonság kedvéért visszarohantam érte.. ekkor már 9:42 volt, és azt sem tudtam, hogy hol van pontosan a buszállomás..Szóval félig rohanva, félig erőltetett menetben csak negyedórányira lakom a központtól, most már ezt is tudom ;) Út közben láttam egy _kalózt, aki egy lepedőnyi halálfejes zászlóval integetett... egy másik kalóznak, aki egy buszról szállt le az út túloldalán. Nem lepődni meg semmin, tavaly Párizsban az egyik metrómegállóban egy boszorkány üldögélt... Csoda folytán 10:01-kor meglett a buszállomás is - itt az állomás épületében is vehetsz jegyet, 1 perccel a buszod hivatalos elindulás után is. (off: most akkor a Népligetben miért csak fél órával busz indulás előtt lehet ezt megcsinálni? Hogy amikor állok a buszon és számlát kérek, akkor kb harminc ember utáljon egyesült erővel?:P de tényleg, ki az, aki buszindulás előtt fél órával ott van, csak azért, hogy jegyet vegyen? én biztos nem, csak ha lekéstem az előzőt..)  Szóval megkaptam a fiatal jegyemet, a busz megvárt - még épp tömegek szálltak fel rá amikor odaértem - el sem hittem szinte <3 Elhagytuk Brestet és a kikötőit, és jött a szokásos francia táj: zöld mezők, bocikák.. szűk másfél óra múlva pedig Quimper (aminek a nevét kicsit képtelen vagyok kimondani, megpróbálom egy szóba sűríteni a dilemmáimat: Kve/impeh/lr). 

Teljesen a gondolataimba fordultam, mire odaértünk az állomásra (ez van, ha az ember facebookon kommunikál mindenkivel és felcseszi magát hülyeségeken) úgyhogy a "CENTRE VILLE -->" táblát tökéletesen figyelmen kívül hagyva elindultam az ellenkező irányba (mondjuk ezt sűrűn képes vagyok megcsinálni... később már nem veszek el, csak amikor először el kell indulni valami irányba..:), aztán mivel nem volt ott a folyó, ahol lennie kellett volna, és ijesztően kihalt volt minden - visszafordultam, és vettem egy indító kávét az állomás előtt, hogy akkor most tessék felébredni. Majdnem egy doboz cigit is (csak a feeling kedvéért:), aztán rájöttem, hogy 2 doboz majdnem annyiba kerülne, mint a futócipőm, úgyhogy azért talán mégsem erre akarom szórni a zsét..:P 

Meglett a helyes irány, elhagytam a csövesbácsikkal tűzdelt környéket is, és megtaláltam a felvirágozott gyaloghidacskákkal sűrűn átszelt "folyót". Patakot? inkább :) Már rögtön láttam, hogy totál más a város hangulata, mint Bresté: tres turistique - mondta A-S, és tényleg. Ettől még mondjuk pont elvarázsolt, iszonyú sokat fényképeztem, próbálkozom leredukálni fogyaszthatóra, tényleg :) 

 Oké, szóval ilyen folyómente. Találtam véletlenül egy Tourist Office-t is kezdeti mászkálásom alatt, de bezárt az orrom előtt, úgyhogy feladtam, hogy valami konkrét célt találjak magamnak, irány a belváros, és a cuki keskeny macskaköves utcák. A városka egyébként a porcelánról híres - az egyik fő téren találtam is egy porcelánnal megspékelt szökőkutat - vagy inkább csobogót, nem szökött ez a víz sehova. A porcelánon kívül meg a Bretagne-ban oly népszerű édes és sós palacsintákra (crepes & galettes) épül a biznisz - kábé minden sarkon Creperie-t talál az ember lánya. A tipikus hűtőmágnes-bretagnemintás bögre-póló szuvernírháromszögön kívül esetleg dizájnos halkonzervet vehet az ember :D  Ez tetszett, de aztán végül nem mentem be a halboltba. Ja igen, és nem elfelejteni, hogy palacsinta is VAJ-on alapul, szóval ezen kívül mindenféle vajas cuccot (kekszet, vajkaramellát, vajkaramella-krémet) is árulnak, többnyire sózott vajból, amit imádok.  

 A hosszas mászkálás közben véletlenül megtaláltam a piacot is. Sajnos már épp pakoltak, de azért még gyorsan körbejártam, és elkattogtam pár képet. A piacokat is szeretem: színek-formák-illatok-ízek :) kell még bármit is hozzátennem?^^ Itt vettem meg életem legfinomabb palacsintáját is, sült almával és édes-sós vajkaramellával töltve. Áh. Hedonizmus ftw. :) A piac mellett tovább folyt a patak is, amitől még külön jó hangulata lett a helynek. És komolyan, hol kapsz ilyenkor friss epret? Gondolnád, hogy itt?

Piac után már tényleg elmentem megnézni a katedrálist... fel lehet menni a toronyba... előre egyeztetett időpontokban, csoportosan:/ na itt buktam a dolgot, mert már csak délután 4-re volt hely, nekem ment a buszom fél 5-kor. Hát mindegy, azért benéztem - odabent ráadásul renoválás alatt volt majdnem minden - meg körbejártam, hát szerintem így is lélegzetelállító volt. A katedrálisokkal az a baj, hogy nem férnek bele egy fényképbe... de én megpróbáltam, tényleg :) Egyébként még van egy egytornyú katedrális, meg egy "fapadosabb" templom is a városban, jól megnézegettem azokat is.

Olyan jól elmászkáltam az időt, hogy múzeumokba már nem is sikerült eljutnom. Azért valahogy túlélem :) Azokat úgyis akkorra tartogatom, amikor jönnek a hidegek és az esők:P 

Búcsúzóul találtam egy hegyet a város szélén :D Úgy döntöttem nem teljes a napom anélkül, hogy megmásznám a lépcsőit, és ne próbálnék panorámaképet csinálni a városról... Hát tessék:

Hazafele már ment minden simán, ahogy a nagykönyvben meg van írva :)