Mi folyik itt Brestben? Pármában? Budapesten? A konyhában?

Le chat ronronne avec bonheur

Le chat ronronne avec bonheur

Már megint eszem, és a nyelvekről elmélkedem

2014. október 12. - Tartelettee

Ú, a héten vettem egy Bretagne-i lepényt. Így hívják ékes breton nyelven: Kouign Amann. Nagyjából asszem azt jelenti: Vajas süti :D - bár itt el kell gondolkodnom, mi értelme bármit is így nevezni, mert szerintem itt _minden sütiben van vaj:P Egyébként egy totál egyszerű süti, állítólag régen maradék croissant tésztából csinálták - és hát nincs is benne más: a kelt tészta, rétegezve vajjal és cukorral, ami sütés közben kicsit karamellizálódik. Én komolyan nem tudom mitől ilyen finom, de valami nagyon addiktív rajta :D Nyilván nagyon jó minőségű hozzávalókból van - amit én itt eddig vettem péksüti, sózott vaj, tej vagy bármilyen tejtermék, attól önmagában dobtam egy hátast, annyira jó ízű volt. Szóval igen, ez is. Lehet vagy úgy tízezer kalória szerintem.. de egyszer élünk :D Még van egy vékony szelet belőle...nem sokáig^^ Ilyet is kell sütnöm, ha hazamegyek, igazi kávé-tea mellé való cucc. Tekintve, hogy ma még alig múlt el dél, de már 2 teát és 2 kávét ittam, asszem érthető a lelkesedésem..:)) (Igazából az van, hogy baromi hideg van.) 

És természetesen sós vajkaramella krémet is kell hazavinnem, ipari mennyiségben :D

Ha már a bretonokról beszélek: még mikor megérkeztem ide, egy pár napig eltartott, mire eszméltem, hogy azért nem értem a kiírások felét, mert minden franciául ÉS breton nyelven van minden kiírva. De frankón, a közlekedési táblákon, meg mindenhol :) A bretont olyan 2-300 000 emberke beszéli még állítólag - N szerint A-C prof is büszke bretoni^^ N-nel beszélgettem amúgy a nyelvekről és sztereotípiákról: meglepődött, mikor meséltem neki, hogy igen, a franciákról nálunk mindenki azt tartja, hogy nagyon büszkék a nyelvükre, és nem hajlandóak máshogy megszólalni, csak franciául. Nevetett, és azt mondta, szerinte a bretoniak értelmetlenül büszkék a nyelvükre - saját újságjaik vannak, meg rádióállomás, breton nyelvű iskola - de biztos tök béna ott az oktatás. Szóval szerinte még a bretagne-i lokálpatriótáskodásnak sincs túl sok értelme:) Hát érdekes, mondhatom. Mindenesetre a helyieknek saját zászlójuk van és az autóikon meg mindenhova ezt írják ki: À l'Aise Breizh! - még nem sikerült megfejtenem mit jelent, elvileg valami szójáték "minden rendben, bretagne-i vagyok" vagy nemtom :D Meg kell kérdeznem A-S-t vagy N-t, vagy A-C-t :) A nyelv maga egyébként a kelta nyelvek egyike. Bretonok a wikipedián. Tudtátok például hogy Jack Kerouac és Jules Verne is breton volt? mert én nem. És, hogy a bretonoknak saját kólájuk is van? :D szakadok.

Számomra egyébként rendkívül furán hangzik a breton nyelv, tisztára, mintha valami fantasy/sci-fi regényből szalajtották volna, szóval maradjunk egyelőre a franciánál...:D Voltam a héten nyelvórán, bizony. Tragikusan béna vagyok, még ha meg is értem a dolgokat, az agyam azonnal angolul szeretne rájuk válaszolni. Egy csomó fura emberrel vagyok összezárva, az egyiket pl tényleg Mohamed Alinak hívják:) Egy ukrán lány ült előttem, megörült a Budapestemnek, és egyébként is szimpi volt :) Úgy tűnt, hogy egész sokan csípőből és hadarva tolják franciául, amit mondani akarnak - viszont totál helytelenül is időnként, valamint gondot okoz nekik szépen felolvasni egy szöveget, vagy megtalálni a hibákat... Van egy két ember továbbá, aki kábé annyira se bír megszólalni, mint én, szóval ez megnyugtató. Szegény tajvani lány pedig nem is ért szinte semmit. Én meg... általában értem a dolgokat... csak lassan. Volt az órán magnóhallgatás - pipa, köszi, remek, jó! Aztán szépenkiejtős feladatok. Na ettől sírvafakadtam: nemár, hogy azt kezdjék el ecsetelni, hogy néma hangok a szavak végén, meg különbség a nazális hangok között... (leírva a hülye szótáras betűkkel, amiket soha nem tanultam és nem is volt rá szükségem) - szétuntam magam ezen. Aztán kaptunk egy szöveget, ami tele volt hibával. - Ez meg ilyen hülye kis finomságokra ment rá... szóval pont, hogy nehéznek találtam:/ mindegy, meglássuk milyen lesz. Két tanár is volt velünk: Egy negyven körüli nő, némileg Amelie-s arccal és öltözködéssel és egy cuki kistanár srác :) Aki az óra végén kapott időt némi discussionre, amit a francia szokásokról próbált elindítani. Óra végén odajött hozzám a tanárnő, hogy jó volt-e megfelel-e a szintemnek, stb stb... szóval respect, hogy érdekli őket a véleményem :) Örömömben gyorsan elhadartam neki minden gondolatomat - angolul :D Van mit fejlődnöm, je sais... :)

A bejegyzés trackback címe:

https://ronronner.blog.hu/api/trackback/id/tr446776513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása